Egy egészéges, kiegyensúlyozott étrend három fő makrotápanyagból épül fel: fehérjék, szénhidrátok és zsírok. Mindegyikük ugyanolyan fontos az emberi test megfelelő működéséhez, de kétségtelen, hogy a legtöbb mítosz a fehérjék körül forog. A régi felfogás szerint az emberek egy jó kinézetű testet és izmokat magas fehérjebevitellel párosítanak. Ennek eredményeként sokan kiegyensúlyozatlan étrendet követtek (és követnek továbbra is), ami gyakran hormonális rendellenességekhez, veseproblémákhoz vagy más egészségügyi problémákhoz vezet.

A fehérjéknek számos nagyon fontos szerepe van az emberi szervezetben:

• A szövetek növekedése és fenntartása
• Enzimek biztosítása az emésztéshez, az energiatermeléshez, a véralvadáshoz, az izmok összehúzódásához…
• Kommunikáció a sejtek, szövetek és szervek között
• Szilárdságot és merevséget biztosít a sejteknek és szöveteknek (szerkezeti fehérjék)
• Tápanyagszállítás a véráramban
• És még sok más!

Ebből kifolyólag a megfelelő mennyiségű fehérje bevitele elengedhetetlen a jó egészségi állapot fenntartása érdekében. De mennyi a megfelelő mennyiség? Erről a témáról nagyon eltérő vélemények vannak. Az étrendi referencia bevitel (DRI) 0,8 g/testtömeg-kg (vagyis egy 100 kg-os ember esetében napi 80 g fehérjéről beszélünk). Ez az összeg jóval alacsonyabb, mint amit egy átlagos ember elfogyaszt, azt gondolva, hogy ez meggyorsítja az izomszövet növekedését, vagy fogyni fog tőle. Az edzőterem szerelmesei gyakran akár 4g/kg, vagy még ennél is több fehérjét visznek be, ami, figyelembe véve az előbb megemlített információt, abszurd módon magas. És ez nem csak „úgynevezett” testépítőkre jellemző. Társadalmunkban a divatdiéták elhitették velünk, hogy a testsúlycsökkentéshez, az alakváltozáshoz, az izom növekedéséhez és minden testképpel kapcsolatos célhoz magas fehérjetartalmú, alacsony szénhidrát- és zsírtartalmú étrendet kell követnünk. Ez az elmélet először a 90-es években kezdett népszerűvé válni, és ez azóta sem változott.

A túl sok fehérje fogyasztása hatással lehet a mindennapjainkra. A rövid távú tünetek közé tartoznak a bőrproblémák, emésztési problémák, például puffadás, hasmenés vagy székrekedés. Hosszú távon azonban sokkal komolyabb tünetekről beszélünk. Bár ez nem teljesen releváns az egyébként egészséges egyének számára, a már meglévő vesebetegségben szenvedők még nagyobb kárt okozhatnak maguknak egy magas fehérjetartalmú diéta követésével. A fehérjéket alkotó aminosavakban található felesleges nitrogén miatt a károsodott veséknek ugyanis sokkal többet kell dolgozniuk a fehérje anyagcsere során, hogy megszabaduljanak az extra nitrogéntől és más salakanyagoktól. Emellett számos tanulmány kimutatta, hogy a rendkívül magas fehérjetartalmú étrendek, kifejezetten amiben magas a vörös hús alapú fehérje (disznó, marha), megnövelhetik a különféle egészségügyi problémák, köztük a rák kialakulásának kockázatát. És ha ez még nem volna elég, a vörös hús és a teljes zsírtartalmú tejtermékek nagymértékben való fogyasztása szívbetegséghez is vezethet a telített zsír és a koleszterin magasabb bevitele miatt.

A fehérje nemcsak a mennyiségről szól, hanem a minőségről is. Ez egy másik sztereotípia, hogy csak akkor tudunk bevinni elegendő fehérjét, ha hatalmas hússzeleteket és csirkemelleket tömünk magunkba nap mint nap. A valóságban egy növényi alapú étrend az összes kellő makrotápanyagot, beleértve a fehérjét is biztosítja, a mikrotápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok mellett. Persze nem szükséges teljes növényi alapú, vegán étrendet követni, de már néhány dolog alkalmankénti megváltoztatása illetve felcserélése is óriási változást jelent az egészségünkre nézve. Itt van néhány olyan növényi alapú összetevő amelyek kiemelkedően táplálók, és magas a fehérjetartalmuk:

hüvelyesek, például edamame bab, vesebab, lencse, csicseriborsó tofu, tempeh, szejtán | inaktív élesztőpor | tönköly és búzaglutén | kendermag, chia mag és egyéb magvak | amarant és quinoa | szójatej és más szójatermékek | zab, rizs

Az ideális fehérjemennyiség számos tényezőtől függ, beleértve az életkort, a nemet, az aktivitás szintjét, az egészségi állapotot és más változókat. Ha naponta tornázol, több fehérjére lesz szükséged, mint annak, aki nem. Ha versenyszerű sport céljaid vannak, akkor ez a mennyiség még magasabb is lehet. De ha egyszerűen csak fogyni akarsz, vagy csak fent szeretnég tartani az egészséged kívül-belül, akkor felejtsd el a magas fehérjetartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrendeket. Amire szükséged van, az az összes makrotápanyag egyensúlya. -Lita