A zöldségekről mindenki azt feltételezi, hogy minél többet eszünk belőlük, annál jobb. Az étkezést illetően azonban vannak olyan esetek, amikor a túl sok „jó” dolog könnyen „rossz” dologgá válhat. A zöldségfélék az egyik legtáplálóbb természetes élelmiszerek, ezért minden egészséget támogató étrendben alapvetőnek kell(ene) lenniük. DE…!
Tehát a zöldségek jók. A túl sok zöldség fogyasztása azonban a megmagyarázhatatlan béltünetek gyökere is lehet. Függetlenül attól, hogy fogyni próbálsz, a bélrendszeredet próbálod támogatni, vagy csak több teljes értékű ételt szeretnél fogyasztani, a diéta- kultúrában az „ideális” az, ha zöldségekkel töltöd meg a tányérod, máskülönben soha nem éred el a céljaid.
Gyakran előfordul, hogy amikor valamilyen okból áttérünk egy teljes értékű étrendre, az egyenesen a kenyér, a tészta, sok esetben pedig a szénhidrát és zsírok teljes mellőzését jelenti. Ez az, amikor az egészségtudatos étkezők a zöldségekhez fordulnak. Természetesen a zöldségek az egyetlen alacsony kalóriatartalmú ételek, amelyek „nem akadályozzák” meg a cél elérését. Ugye? NEM!
Ez a fajta élelmiszer-mellőzés akkor is gyakori, amikor valaki lépéseket akar tenni a bél egészségének támogatása érdekében. Szakemberek ilyenkor gyakran ajánlják a feldolgozott ételek és a cukrok mindenáron való elkerülését. Végül a hús és a rengeteg zöldség minden étkezés alkalmával az egyetlen dolog, amivel megtölthetik a gyomrukat. És ekkor kezdődnek a problémák!
Először is, a keményítőtartalmú zöldségek kiváló szénhidrátforrások, de a legtöbb zöldség nem tartalmaz elég zsírt és/vagy fehérjét. Ezért önmagukban nem tökéletesek köretnek, minden nap, egész nap. Fontos, hogy a zöldségfélék a diéta alapanyagai legyenek, de nem szabad, hogy nagy részét azok tegyék ki. A szervezetnek szüksége van olyan ételekre, amelyek fehérjében és zsírokban gazdagok a zöldségek mellett, különben tápanyaghiány alakulhat ki. A fehérjehiány tünetei lehetnek a száraz bőr, a haj elvékonyodása, gyengeség, fáradtság, izomfájdalom, depresszió, szorongás és a gyenge immunrendszer. A túl kevés egészséges zsír bevitele szintén száraz bőrt, keringési zavarokat és szívproblémákat, fókuszálási nehézségeket, memóriazavart, fáradtságot, hangulatingadozásokat, depressziót okozhat.
A zöldségek nagyon hasznosak számunkra, mivel a mikrotápanyagokon kívül sok élelmi rostot is tartalmaznak. A rost a növényi ételek emészthetetlen része. A legtöbb szénhidrátot fogyasztás után cukormolekulákra bontja a szervezet, azonban a rostokat nem képes átalakítani, hanem emésztetlenül halad át a szervezeten. Kétféle rost létezik: oldható és oldhatatlan rost.
Az étrendi rostok fogyasztása:
Az oldható rost vízben oldódik. Oldódása közben egyfajta gélt hoz létre a belekben, amely javíthatja az emésztést. Az oldhatatlan rost ennek az ellenkezője – nem oldható vízben. Az oldhatatlan rost magához vonzza a vizet, így lágyabbá és könnyebben, kevesebb erőfeszítéssel távozik tőle a széklet. Ily módon a megfelelő mennyiségű rost fogyasztása támogatja a belek megfelelő funkcióját és a széklet rendszerességét.
Jó oldható rostforrások: zab, borsó, bab, alma, citrusfélék, sárgarépa, árpa, útifűmaghéj
Jó oldhatatlan rostforrások: búzaliszt, búzakorpa, dió, bab, karfiol, zöldbab, burgonya
Ajánlások a napi étrendi rost bevitelére, (oldható és oldhatatlan rostok):
50 év alatti férfiak | 38 gramm |
50 év alatti nők | 25 gramm |
50 év feletti férfiak | 30 gramm |
50 év feletti nők | 21 gramm |
Egy reggelire zabkása, ebédre szendvics, gyümölccsel vagy zöldséggel, és egy teljes kiőrlésű összetevőkben gazdag vacsora fogyasztásával például könnyen átléphető ez a küszöb. És ez általában nem jelent problémát. De! Ha bélrendszeri egyensúlyhiány áll fent, a magas rostfogyasztás gázokat, puffadást, emésztési zavarokat, hasi fájdalmat és a székelési- szokások megváltozását okozhatja. Ezek a tünetek ugyanis lehetnek a rostok bakteriális lebontásával felszabaduló gázok következményei.
Ezek a tünetek azonban gyakoriak, ezért nem mindig egyértelmű, hogy a zöldség fogyasztás okozta-e őket. Az egyetlen módja ennek kiderítésére, a zöldség fogyasztás csökkentése legalább 10-15 napig. Ha a tünetek enyhülnek, akkor érdemes moderálni a zöldségek, illetve a magas rosttartalmú ételek fogyasztását a jövőben. Ha nem, akkor mindenképp konzultálj egy orvossal, mert a háttérben számtalan más okozó is megbújhat (glutén- vagy laktóz- érzékenység, IBS, helikobakter-pylori, stb…).
Ezekkel a bélproblémákkal együtt a zöldségfélék túlfogyasztása tápanyaghiányt is eredményezhet. Ez ellentmondásosnak tűnhet, mivel a zöldségek a legjobb természetes élelmiszerek magas vitamin és ásványianyag tartalommal. De a zöldségfélékben lévő rost (különösen az oldhatatlan), egyfajta kötőanyagként működik a bélben. Tehát a zöldségből származó túl sok rost fogyasztása csökkentheti test képességét a fontosabb vitaminok és nélkülözhetetlen ásványi anyagok felszívására. Ezek a mikroelemek, mint a cink, vas, magnézium és kalcium, elengedhetetlenek, mivel a tested nem képes önmagában előállítani őket.
A megfelelő táplálkozás egészséges és valamilyen kondícióval rendelkező emberek számára is a kiegyensúlyozott diéta. Bőséges teljes kiőrlésű gabona, sovány fehérjék és jó zsírforrások, valamint gyümölcs és zöldség. Ne elsődleges köretként fogyaszd a zöldségféléket. Válassz rizst, bulgurt, kuszkuszt stb., és fogyassz hozzá friss vagy főtt zöldségeket. Ismerd fel, hogy mi működik a legjobban számodra. Mindenki másképp tolerálja a rostokat. Vannak, akik bélproblémák nélkül többet vihetnek be az ajánlott napi mennyiségnél. Az is előfordulhat, hogy néhány ember jobban tolerálja a vízben oldódó rostokat, mint az oldhatatlan fajtákat. Plusz, igyál nagyon sok vizet, ha nagyobb mennyiségű rostot fogyasztasz.